Az 1924-ben megjelent Pacsirtát Kosztolányi Dezső az egyik legkedvesebb írásának tartotta. A regény A szegény kisgyermek panaszai világát idézi vissza, de mindaz, ami ott csodás volt, itt kritikává változik. Az alkotó rejtőző idegen módjára figyeli, aminek egykor, gyermekkorában boldog részese volt. Sárszeget (a “bús, lomha Bácska” Szabadkáját) a vidékiség, az élet lényegétől való messze szakadottság jelképévé emeli.

Hicsik Dóra